Bordeauxba mostanság kezd bekúszni az ősz. Napközben még mindig 20 fok körül vagyunk, néha 25 is, de este már kell az átmeneti kabát. Időnként esik, de percek alatt felszárad, még mindig gond nélkül járok bicajjal. Reggelente egyre később kel fel a nap, és mostmár akkor se maradok le a napfelkeltéről ha 9re megyek dolgozni - nem rossz úgy áttekerni a Pont de Pierre-n a Garonne fölött hogy vörös fényben úszik egész Bordeaux. :)
Lassan kezd kialakulni az élet, munka 9-6ig, aztán este valami program a többiekkel - kedd vagy szerda filmes vacsi Stéllé-nél, csütörtökön beülünk valahová a francia srácokkal, péntek-szombat este pedig változó társasággal koncertre meg bulikba járunk. Rengeteg jó program van, fesztiválok, fellépések, piknikek... ugyhogy inkább a bőség zavarában szenvedünk, és ezt Svédország után nagyon tudom értékelni. :)
Kértétek, ugyhogy íme néhány kép a mindennapokból.
A munkahelyem kívülről:
És egy ajtóval beljebbről:
Az estéken sajnos nem sokat fotóztam, de a többiek szerencsére igen, így -viva la facebook- be tudom őket mutatni:
Az erasmusos társaság: Willem, Matthias, Thomas; Stéllé, én és Annika
A 3 francia történész: Antoine, Jordane és Gary
Az utóbbi 2 hétben voltunk Fritz Kalkbrenner koncerten, másnap egy egyetemi banda fellépésén (3 srác énekel, gitározik és tamtamon dobol felváltva, nagyon jó volt), múlt vasárnap Willemmel, Thomas-szal, Matthias-szal és Veerle-vel (3 belga és egy német) az óceánparton - természetesen egy kiló kagylóval és kaviccsal tértem haza...
Aztán néztünk közösen L'auberge espagnolt az erasmusosokkal (ez a film egy erasmus után csak mégjobb mint előtte!), boroztunk és táncoltunk a franciákkal (3 lány is volt rajtam kívül ne aggódjatok), megismertem egy amatőr kézilabda-csapatot, tegnap pedig egy olyan fesztiválon voltam ahol kirámolt lakókocsikban különböző zenei stílus szólt, bent pedig táncoltak az emberek, zseniális volt, iszonyatjó hangulat. :)
Szoval nem unatkozom, nagyon élvezem, már tényleg csak az hiányzik hogy beköltözzek a saját szobámba, és hogy elkezdhessek végre sportolni.
C'est le début de ma vie bordelais. :)