Ma úgy jöttem haza hogy igenis leülök blogot írni. Rá is vettem magam hogy elkezdjek képeket válogatni, de a kezdeti lekesedés (hiánya) hamar abba váltott át hogy "áh. kell ez a fenének".
Ne haragudjatok hogy nem írok, annak ellenére hogy volna bőven miről. És nem csak az a baj hogy nincs időm a képeket megszerkesztgetni, a bejegyzéseket megírni, meg hogy egész nap a gépen dolgozom és estére elegem van a képernyőből - hanem hogy kedvem sincs sok. Az a baj a blogírással, hogy én mesélek, mások meg olvassák - de így én folyton magamról beszélek, és tőletek meg nem tudok meg semmit.
Ha hazaértem (még 10 nap) hívjatok fel és igyunk meg egy forrócsokit, vagy kinek mit, és mesélek, és hallgatom amit meséltek, és mosolygok, és látom ahogy mosolyogtok.
