Ez a bejegyzés majdnem egy hete íródott, de csak most volt időm befejezni... ugyhogy az egészet a 2 héttel ezelőtti hétvégére értsétek. :)

Már kevesebb mint két hónapot maradok, így sürget az idő hogy kezdjek magammal valamit - utazni kéne, sokmindent látni és kipróbálni, és nem hagyni hogy magába szippantson az erasmusos "minden nap másnap és minden másnap party".

Annikában jó partnerre találtam ebben, együtt nézzük a vonatjegyeket, kulturális programokat, keressük a koncerteket, kiállításokat. Az előző hétvégén szombaton részt vettük az "Accueil Bordeaux Étudiants" szervezésében egy diákok által tartott városnézésen. Sárga esőkabátos, lelkes és felkészült hallgatók avattak be minket Bordeaux történetébe és titkaiba.
Sok újdonságot persze másfél hónap után nem láttam, viszont annál többet hallottam. Nem akarlak titeket a részletekkel untatni (... vagyis nem jegyeztem meg őket), és amugy is csak a helyszínnel együtt érdekesek. A legjobbat azért elmondom: a Garonne, a folyó amin keresztülfolyik Bordeaux-n, napi 4-szer irányt változtat. Már korábban is gyanús volt, és össze is voltam zavarodva hogy mosz mi is van.... a magyarázat, hogy olyan közel van a torkolathoz, hogy az apály-dagály eljut egészen idáig, így az óceán mozgásával megfordul a folyó is.
Ő volt a guide-unk:

A sok diákcsoport a híres Miroir d'Eau (Víztükör) szobor/installáció/helyszín/tér mellett/rajta.

Place de la Bourse, a rózsaszín sálak (és ami nem látszik, de a víz is rózsaszínra van színezve) minden év októberében kerülnek ki és az aids elleni küzdelemre hívják fel a figyelmet.

Bementünk a modern művészeti múzeumba is - kb 10 percre, így Annikával folytattuk a tárlatot amit az azelőtti vasárnap a zárás miatt félbehagytunk. Még így sem láttunk mindent, de ingyenes a belépés szoval bármikor visszamehettünk. Egyébként maga a múzeum (eddig) nem túl meggyőző, vannak jó dolgok de kihagyható. Érdekesség viszont hogy a tetőteraszt az a cég tervezte és alakította át akinél most dolgozom. :)

Quinconces, szökőkút, Annika.

A szökőkút géptermébe is bemehettünk, ami kifejezetten semmitmondó és érdektelen volt, lévén hogy a rendes gépészet el volt zárva, így csak egy vezetékekkel behálózott teremrendszert láttunk. Ezután végre jött az ebéd, amit az egyetemi menzán adtak nekünk ingyen, nagyon finom volt, és élő cigányzene kísérte.

Délután még betértünk a St Michel katedrálisba, aminek a legizgalmasabb része a harangtorony, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik egész Bordeauxra - nyílt volna, ha nem a mi csoportunk orra előtt zárják be. Örökre. Najó, nem, de egész télre, márciusban nyit ki újra, így erről csúnyán lecsúsztam.

Még voltunk itt-ott, de már nagyon ki voltam  purcanva, így 5 felé hazajöttem hogy készüljek az estére, mert Estelle szülinapját ünnepeltük. A sétálóutcán ilyen tömeg van szombat délután:

A hét különben eddig nyugisan telt, viszont hétvégén megyünk Toulouse-ba!!! Low budget utazás lesz, covoiturage-zsal (netes stoppos-sofőr összeszervező oldal) utazunk, és couchsurfinggel (netes "alhatsz a kanapémon" közösség) keresünk szállást. De legalább sok új emberrel megismerkedünk. :)